Érd info

( Székesfehérvár, 1923. május 3. -  )

Író, költő, újságíró

Székesfehérvárott született 1923. május 3.-án erdélyi, értelmiségi család sarjaként. Iskoláit szülővárosában, majd Jászberényben és Budapesten végezte. 1941-től az Új Idők, az Új Élet, a Magyar Múzsa és a Forrás közölte írásait. 1944-ben a nyilasok munkaszolgálatra, Németországba hurcolták, az amerikaiak szabadították fel. Hazatérve bekapcsolódott az irodalmi életbe. Az 1946-ban megjelent ÉLŐ BESZÉD c. első verseskötetét Baumgarten-ösztöndíjjal jutalmazták, majd 1948-ban, a katolikus sajtó iránti elkötelezettsége és polgári származása miatt eltanácsolták az egyetemről, kizárták az írószövetségből, és csak 42 évvel később,1990-ben rehabilitálták. Második kötete 36 év multával, 1982-ben jelenhetett meg. Tiltottan is írt verseket, novellákat, regényeket és humoreszkeket. Az egyik kéziratos regénye 1972-ben átcsúszott a filmgyári cenzúrán. Ebből készített játékfilmet VÉGÜL címmel Maár Gyula. A film 1974-ben az NSZK-beli Manheimben, az első filmes rendezők fesztiválján Nagydíjat nyert. Több írását orosz, német, angol, francia, spanyol, japán és svéd nyelvre is lefordították. 1988-ban regénytrilógia írásába kezdett, amelyet 2000 tavaszán fejezett be .A trilógia első regénye a Keresztek kardok, koronák (1996), az Árpád-házi királyok korában játszódik. A második, a Liliomok, hollók félholdak (1999) a mohácsi csatavesztésig, a harmadik, a Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva, (2000) Trianonig öleli fel a lófőszékely család sorsát. A hármas regény együttesen 2002-ben jelent meg VÉR ÉS ÖLELÉS címmel, amelyért a Szent György Lovagrend Nagykeresztjével tüntették ki Szegeden 2002-ben.

Polgári állásai:

Tisztviselőként működött minisztériumban, újságíróként napi- és hetilapoknál, 1953-55 között a Rádiónál, ahol 1947-től külsősként is dolgozott majd 1965-75 között szerkesztette a saját alapítású Kutya c. folyóiratot. Főmunkatársa volt az Új Tükör kulturális hetilapnak, ahonnan 1984-ben ment nyugdíjba. - Érdre települve, 1971-től, országos lapokban megjelent mintegy félszáz cikkével harcolt Érd várossá nyilvánításáért. Megalapította Érd Baráti Körét. Egyik megalapítója volt 1982-ben a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, majd 1989-ben a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkárává választották. A rendszerváltás évében az Érdi Újság szerkesztésére kérték fel, majd független lapot alapított Érdi Polgár címmel. 2000-ben elindította a Virágos Város mozgalmat. 1995-ben visszahívták a Kutya folyóirathoz, amelyet három éven át szerkesztett. 1997-től rendszeres jegyzetírója napjainkban is az Érdi Újságnak. Írásaiból Pénteki jegyzetek címmel válogatás jelent meg a Millennium évében, Érd Város kiadásában. A DÁRIUS Nyugaton c. regénye 2005. tavaszán abból az alkalomból jelent meg, hogy az Óperencia könyváruháza felvette nevét. A 2006. év Költészet Napjára megjelent A SZÉPSÉG ÜNNEPE verseskötetének negyedik kiadása. A szép magyar vers és prózamondásért címmel 2004-ben Alapítványt tett feleségével az érdi iskolák tanulóinak. A versenyt minden év november végén rendezik meg ía tanulóifjúság népes részvétele mellett.

Pályafutása:

Magyar Rádió - közvéleménykutató
Földművelési Minisztérium - sajtóosztály
Magyar Rádió - szerkesztő
Magyar Mezőgazdaság
A Kutya, az Új Tükör, az Érdi Újság alapítója - máig szerzője.

Fontosabb munkái:

   Élő beszéd (versek, 1946.)

    Az új élet útján (riportok, 1956.)

   Levelek a kertből (1977.)

    A szépség ünnepe (versek,1982.)

    Tiéd a táj (1984.)

    Berda a sírból (versek,1986.)

   Elkísérnek a csillagok (1986.)

    Kutyasport - A kutyatartás ABC-je (1987.)

    Dávid és Góliát - Mária Vallomásai (verses poémák, 1988.)

    A szókimondás évada (1988.)

    A hiszékeny csaló (regény, 1989.)

    Kutya a lakásban (1990.)

    A hűség könyve (riportok, 1991.)

    Nemzedékek (1991.)

    Honnan, hová? (1992.)

    A szépség ünnepe (II.kiad. 1992.)

    Mesevonat (1994.)

    Holt angyalok (versek, 1994.)

    Poly Art Podium (1995.)

    A századik év elé (1996.)

    Keresztek, kardok, koronák (regény,1996.)

    Kutyahűség (riportok, 1997.)

    Kutya a házban és a ház körül (1997.)

    A szépség ünnepe (III. kiadás, 1997.)

    Hit és bizalom (versek, 1997.)

    Poly Art Podium (1998.)

    A természet csodái (versek és prózai írások 1998.)

    Harc és játszma (1998.)

    Másfél évtized (1998.)

    Liliomok, hollók, félholdak (regény, 1999.)

    Öt országon át (Útinapló, 1999.)

    Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva - Trilógia 3. könyve (2000.)

    Pénteki jegyzetek - Válogatott publicisztikai írások (2001.)

    Vér és ölelés - Hármasregény (2002.)

    Dárius Nyugaton (2005.)

    Száz év árnyékban, kevés napsütéssel (2007)

    Találkozásaim (2008)

    A lépcsősor legalsó fokán (2008)

    Zarándokút (2008)

    Segítség! Vettem egy kiskutyát! (2009)

    Fejesugrás európába a kádár-korszakban (2010)

 Jelentősebb díjai:

    1947-48-ban Baumgarten-ösztöndíjat kapott

    Szocialista Kultúráért (1978)

   Művelődési Minisztérium Nívódíja (1978)

    Kiváló Munkáért (1982)

    Környezetünk védelméért, (1987)

    Krúdy Emlékérem (1989)

    A MEOE Elnökségének Arany-koszorús Jelvénye 1994

    Csuka Zoltán díj (1987,1996)

    Nagy Lajos Emlékplakett (1997)

    A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, (1998)

    A Szent György Lovagrend angol tagozatának tagja (2000)

    Magyar Millennium "Múltunkkal a Jövőbe" Pest Megyei Irodalmi      pályázatának (novella kategóriában) I. díja. (2001)

    Az 1956-os Nemzetőrség Érdemrendje (2001)

    A Szent György Lovagrend Nagy keresztje (2002)

    Krúdy Emlékérem Jubileumi Ezüst fokozata (2002)

    A Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának Különdíja (2002)

    A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, (2003)

    Érd Város Díszpolgára (2003)

  Forrás:  Bíró András weboldala