Szobrok, emlékművek, emléktáblák:

Nepomuki Szent János szobra  Érd-Ófalu Szent Mihály-templom kertjében:

Az 1780 körül készített copf posztamensű szobor a templomtér központi dísze.

Nepomuki Szent János szobrát az 1792. évi canonica visitatio már említi, és az 1818. évi egyházlátogatói jegyzőkönyv szerint Illésházy János gróf emeltette és Radnics Pál érdi esperes áldotta meg. (Dercsényi D. szerk. 1958)

A második világháborúban megsérült szobor csonkán, fej nélkül állt 1998-ig. A szobor kőanyaga teljesen tönkrement, felülete elgipszesedett, szilárdságát elveszítette. A szobor teljes megsemmisülését megelőző utolsó pillanatban sikerült a város vezetése jóvoltából megmenteni értékes műemlékünket. A szobor restaurálását Deák Jenő végezte el Szabó Péter főiskolai adjunktus szakvezetésével. A szobor letisztítását követően sikeres volt a puha kőanyag megszilárdítása, valamint a fej, analógiák alapján történő rekonstrukciója. A késő barokk stílusjegyű, koszorúval és füzérekkel, valamint volutákkal díszített posztamens olyan rossz állapotban volt, hogy az eredeti mintájára újra kellet önteni.

A templomkerti szobor ikonográfiai különlegessége, hogy Nepomuki Szent Jánost fedetlen fővel ábrázolta megalkotója, birétumát a bal kezében tartja. Szokásos megjelenítése papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, karján feszülettel, fején birétummal és dicsfénnyel történik. Az érdi szobor is festett volt, hasonlóan az országban számos helyen lévő társaihoz. A helyreállítás 1998-ban készült el, s az újjászületett szobor a püspök áldásában is részesült.

 

Szent Walburga szobra:

Érd-Ófalu sokat emlegetett, lebontott kastélyának jelenleg is meglévő támfala előtt áll. Szent Walburga szobrát Illésházy János készítette 1789 körül.

Az érdi Szent Walburga szobor  megformálása magas művészi szintű. Az apátnő alakja egy gazdagon tagolt, balluszter formájú posztamensen áll. A szobortalapzat középső sík felületén elmosódott felirat nyomai láthatóak. A szobor beállítása nem esetleges, az apátnő tekintete a Szent Mihály-templom felé irányul. Ruhája korábban mélykék volt, melyre a megkopott szobor felületének már csak kevés részlete utalt. A szobor feje a II. világháborúban megsérült, kezei az atributumokkal együtt letörtek. Csak találgatni tudunk, hogy a Szent Walburgára utaló tárgyak közül vajon mit tarthatott kezében az érdi szoboralak. Talán egy liliomszálat, vagy egy gabonakalászt, vagy egy olajos üvegcsét. A szobor felújítását, kiegészítését Fekete Attila, a Képzőművészeti Főiskola kőszobrász restaurátor hallgatója végezte el Szabó Péter főiskolai adjunktus irányításával. Eredeti helyére 1999 szeptemberében került vissza.

 

Kinga u. 1. sz. előtti kőkereszt:

Eredetileg Érd-Ófaluban a templom vagy a kastély közelében lehetett, de az 1838-as nagy jeges árvíz kárt tehetett benne, így a Batthyány Fülöp nevéhez fűződő új városrész kiépülésével áthelyezték és felújították, amelyet az átvésett 1843-as évszám jelez. A II. világháborúban a korpusz megsérült, majd az 1980-as évek elején eltűnt.

A barokk kőkeresztet 1997-ben újította fel a városvezetés megbízásából Módy Péter okl. kőszobrász-restaurátor régi fényképek és analógiák alapján. A letisztított, kiegészített és megszilárdított kőkeresztet Hajdú Ferenc plébános áldotta meg.

 

A "gyormai" kereszt vagy "Fehérkereszt" :

A Mély úton (feltételezett limes) felfelé haladva, majd a Százhalombatta felé kanyarodva a dűlő úton találjuk meg. Illésházy János akkor állította, amikor a fia Ferenc tízévesen meghalt, 1789-ben. A búzaszentelésre április 25-én Szent Márk napján a keresztnél került sor.

 

II. Lajos emlékmű:

1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulóján a Hadimúzeum kezdeményezésére Baranyay Nándor főjegyző és a Jézus Társaság érdi házfőnöksége emlékművet állított a Római út és a Kastély utca találkozásánál, a kastélyhoz vezető út elején. Borsodi (Bevilagua) Béla muzeológus tervei alapján állított emlékoszlop, Zsille Kálmán alkotása, restaurálva 2000-ben. Az emlékmű felirata azt a néhány napot idézi vissza, amikor II. Lajos királyunk Érden tartózkodott Mohács felé vezető útja során.

A kastély támfala előtt elhelyezett emlékművet egy római korból származó oroszlán díszíti. Az emlékmű másik ékessége az Ákosházi Sárkány család címere.

Mellette található a magyar és lengyel csapatok egyesülésének emlékét őrző tábla.

 

I. világháborús emlékmű:

Ófalu, óvodakert. Az I. világháborúban elhunyt Érdi hősök emlékművét 1924. augusztus 24. avatták fel. A közadakozásból állított szobrot, egy ismeretlen kőfaragó készítette. Az életnagyságú kétalakos műkő kompozíció egy katonát ábrázol lábai előtt zászlót tartó haldokló bajtársával. Felirata a emlékmű talapzatán: PRO PATRIA

 

Felsorolás a nyolcvanhárom elhunyt nevével.

 

Országzászló:

Érdliget, Kutyavár 1936.

 

Árvízjelző tábla:

Érd-Ófalu Mecset utca 6.

 

1848-as emlékmű:

Érdliget topoly-Tállya utca sarok, 1948 március 15.

 

Bogner Mária Margit vizitációs nővér szobra:

Érd-Ófalu Szent Mihály templom kertje 1983. Domonkos Béla alkotása.

A Szent Mihály templom északi homlokzatának kőkeretes befalazott kapuja előtt találjuk Bogner Mária Margit vizitációs nővér síremlékül szolgáló bronzszobrát, amely zarándokhelyként vonzza a látogatókat. Bogner Mária Margit (1905-1933) az egykori Sinai kastélyban működő vizitációs zárda kiemelkedő egyénisége volt. Sírja eredetileg a kastély támfalának közelében volt, amelyhez a felvezető lépcsők jelenleg is láthatók.

 

Kőrösi Csoma Sándor szobra:

Magyar Földrajzi Múzeum – Múzeumkert - Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

Negyvenéves szunnyadás után, Kőrösi Csoma Sándor bicentenárium alkalmával állítottuk fel a székely tudós négy évtizeden át Kőbányán kallódó, elfeledett szobrát. Az impozáns műalkotás Antal Károly, Kossuth és Munkácsy-díjas szobrászművész munkája végre méltó helyre kerülhetett. A szobor eredetileg Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulója alkalmára készült, Cholnoky Jenő földrajzprofesszor kezdeményezésére. A mészkő árát közadakozásból teremtették elő, s a művésznek sem tudtak tiszteletdíjat adni az akkori nehéz háborús viszonyok között. 1984-ben állították fel a múzeumkertben.

 

Virágot nyújtó kislány:

Érdliget Szociális Otthon, 1981 Domonkos Béla alkotása.

 

Ekvatorális napóra:

Magyar Földrajzi Múzeum – Múzeumkert

Napóra az udvar keleti részén egy 1,2 m magas betonpilléren van. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélöntvény félkörív 1 m-es átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás. Tartóíve is félköríves. A felső táblán: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. ÉRD VÁROS MÚZEUMA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVE ALAPJÁN TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE. 1984. OKTÓBER 30. Az alsó táblán grafikon és felirat: IDŐEGYENLET. GRAFIKON SEGÍTSÉGÉVEL A HELYI IDŐ ÁTSZÁMÍTHATÓ ZÓNAIDŐVÉ. Készült 1984-ben, tervezte Mérő József főiskolai tanár. A kitűzést és beállítást Bartha Lajos és Kubassek János végezte.

 

Hősi emlékmű:

Érd-Parkváros, 1985. Domonkos Béla alkotása.

 

II. világháborús áldozatok emlékműve:

Érd-Ófalu, Szent Mihály templomkert 1986.

 

Cholnoky Jenő mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1988. Domonkos Béla alkotása.

 

Gróf Teleki Sámuel mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1989. Domonkos Béla alkotása.

 

Stein Aurél mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1990. Domonkos Béla alkotása.

 

KALOT-emlékmű:

Érd-Ófalu a hajdani kastélyépület helyén

1991. Domonkos Béla alkotása.

 

Batay Ervin mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1991. Domonkos Béla alkotása.

 

Déchy Mór mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1992. Domonkos Béla alkotása.

 

Kegyeleti emlékmű:

Ercsi úti temető, 1993 Eőry Emil alkotása.

 

Teleki Pál mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1993. Domonkos Béla alkotása.

 

Prinz Gyula mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1993. Domonkos Béla alkotása.

 

Városvédő angyal:

Érd Alsó utca 9. A Szepes Gyula Művelődési Központ előtt, a parkban.

1993, Eőry Emil alkotása.

 

Harangjáték:

Érd Főtér, a Városi Galéria előtt.

A tizenkét harang 18 dallamot játszik. Szabados György alkotása, 1993.

 

Csuka Zoltán mellszobra:

Érd Csuka Zoltán Városi Könyvtár

1994, Eőry Emil alkotása.

 

Szepes Gyula mellszobra:

Érd

1994, Domonkos Béla alkotása.

 

Reguly Antal mellszobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1994. Domonkos Béla alkotása.

 

Emlékkereszt:

A II világháborús áldozatok emlékműve az Ercsi út végén áll. 1994.

 

Almásy László mellszobor:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja  

1995. Domonkos Béla alkotása.

 

Aradi vértanúk emlékműve:

Érd Kálvin téri református templomkert

dr. Király Pál és a gyülekezet adományából a Kálvin téri református templom kertjében avatták fel az 1848-49. évi szabadságharc aradi vértanúinak gyertyáját ábrázoló emlékművet. A művész alkotása akkor az országban egyedülálló módon együttesen ábrázolta az aradi mártírokat és a kivégzett miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. Az emlékművet Szilasi László műköves adományként készítette el. Domonkos Béla alkotása 1996.

 

Díszkút:

Érd Budai út, Városkapu üzletház.

Sándorné Pálinkás Erzsébet alkotása, 1997.

 

A II. világháború áldozatainak emlékére emlékmű:

Érd - Városközpont Budai út

Domonkos Béla alkotása, 1998.

 

Dr. Balázs Dénes szobra:

Magyar Földrajzi Múzeum –  Múzeumkert

1999. Domonkos Béla alkotása.

 

Kőrösi Csoma Sándor dombormű:

Érd Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

1999, Krasznai János alkotása.

 

Emlékharang:

Ercsi úti temető, 2000. Harmat Béla és családja állíttatta. Gombos Miklós harangöntő munkája.

 

Útjelző:

Római katonát ábrázoló dombormű. Érd- Ófalu Termál Hotel, 2001. Eőry Emil alkotása.

 

Életfa:

Városközpont – Budai út

2001, Eőry Emil alkotása.

 

Kopjafa:

Érd, Kálvin téri református templom kertje

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére. 2001, Rátkai Gábor alkotása.

 

Gólem szobor:

Érd Főtér

Friedrich Ferenc alkotás, 2006.

 

Batthyány Fülöp mellszobra:

Érd Főtér

Eőry Emil, 2011 szeptember 2.-án felavatott műve.

 

Harkály család:

Harkály óvoda Érd Holló utca 3.

Subert István építész tervi alapján új modern óvoda épült Érden. A Harkály ovi díszítésénél fő szempont volt, hogy kortárs képzőművész készítse. Így kapta a felkérést Szőke Gábor Miklós szobrászművész. Az óvoda bejáratánál a homlokzatánál került elhelyezésre egyik munkája, a színes falécekből készült, kedves harkály családot megformáló kompozíciója. 2012.

 

Madarak:

Kutyavári Óvoda Érd Kutyavári utca 10.

Az Érd zöldövezeti részében található óvodát 1972-ben adták át. A Kutyavári Óvoda Kincses Tagóvodája 2013-ban nagyszabású átalakításon esett át, és a szeptemberi nyitáskor megújulva várta a gyerekeket. Az intézmény díszítését Szőke Gábor Miklós kortárs szobrászművészre bízták, aki négy műalkotást készített. A harmadik alkotás az ovi erkélytartó korlátján és oszlopain kapott helyet. A hosszú futó növényen két madár áll, a harmadik a fakopáncs meg egy gerendán keresi a mindennapi betevőt. A kompozíció Szőke Gábor Miklós stílusának megfelelően falécekből készült. 2013

 

Kutya:

Kutyavári Óvoda Érd Kutyavári utca 10.

Szőke Gábor Miklós alkotása, 2013.

 

Szarvasbika:

Kutyavári Óvoda Érd Kutyavári utca 10.

Szőke Gábor Miklós alkotása, 2013.

 

Oldal: Szobrok, emlékművek, emléktáblák
Érd info - © 2008 - 2024 - erd.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat