Érd info

Eőry Emil

( Rábacsécsény, 1939. június 8.- )

képzőművész

Autodidakta. 1968–72: Szőnyi István Szabadiskola, Zebegény festő, majd szobrász szak. 1972–74: Budapesti Műszaki Egyetem, Műszaki Oktatói Szak. 1980-tól tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
Művei a klasszikus szobrászat és a népművészet hagyományos formanyelvét integrálni képes modern szobrászathoz köthető. Munkáit kezdetektől műfaji sokféleség, változatos anyaghasználat (kő, fa, bronz, vas) emblematikus tömörségű formaadás jellemzi. 1968 óta szerpel kiállításokon. Alkotásaiban az anyag törvényszerűségeit figyelembe véve természetelvű és elvont fomákból egyaránt építkezik, szobrait ugyanakkor öntörvényű, e két út szintézisét célzó, egyedi formaalakítás jellemzi. Korai, figurális korszakának klasszikus szépségű márvány- és bronzszobrait (pl. Sziszifusz, 1972, márvány) a 80-as évektől kubisztikus formavilágú, erőteljes plaszticitású, absztrakt formák követték. Még az Erők (1992), a Credo, vagy a Ballada I–IV. című alkotásaiban elsősorban a fa alapvetően dinamikus struktúrájából kiindulva fogalmazza meg absztrakt kompozícióit, addig a Pásztorünnep, vagy a Nagyanyám emlékére című munkáiban minden nonfiguráció ellenére tettenérhető az antropomorf indíttatású jelképiség. A 90-es évek végétől a viaszveszejtéses bronzöntés új lehetőségeit keresve invenciózus kisplasztikai sorozatot indított útjára. E, szinte testetlen, jobbára leleményes egyszerűséggel áttört síkok és rezgő kontúrok áthatásából körvonalazódó kompozíciókban a drámai karakter (pl. Játszma, 1999, bronz) és a humor, a groteszk iránt fogékony, játékos megfogalmazás egyaránt helyet kap (pl. Bölcsődal, Művészportré, 1999, bronz). A 90-es évek nagyobb méretű bronzkompozíciói elsősorban a görbült és hasított síkok találkozásával foglalkoznak (pl. Metamorfózis, 1997; Kontraszt, 1999, bronz). Az utóbbi időszak szobrászi törekvéseit a Szintézis (2002, bronz) című, harmonikus arányú, áttört idolforma összegzi. Szobrászi munkásságát expresszív forma és színvilágú festmények sora kíséri.

Egyéni kiállítások:

• Szepes Gyula Művelődési Központ , Érd (1980, 1993, 1999, 2005 );
• Kossuth Művelődési Ház, Dabas 1982;
• Savoyai-kastély, Ráckeve 1984;
• Tiszai Galéria, Csongrád 1994;
• Műterem Galéria, Debrecen 2002;

Válogatott csoportos kiállítások:

• Országos képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok Budapest 1982;
• Pest megyei Tárlat, Szentendrei Képtár 1984;
• Autodidakta képzőművészek kiállítása, Szentendrei Képtár 1987;
• I. Országos Szobrászrajz Biennálé, Budatétényi Galéria, 1990;
• VII., IX., XI., XII., XIII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1981-1993;
• Magyar Szalon 97’, Műcsarnok, Budapest 1997;
• Pest megyei Tárlat, Szentendre 2000, 2002;
• Szobrászaton innen és túl. Műcsarnok, Budapest 2001;
• Érd 2003;
• Százhalombatta 2004;

Köztéri művei:

• Kilenc város szobra, (vasplasztika) Vásárosnamény 1979;
• Kegyeleti emlékmű, (fa) Érd 1993;
• II. világháborús emlémű, (kő) Diósd 1993,
• A vásros védőangyala, ( krómacél) Érd 1994;
• Csuka Zoltán portré, (bronz) Érd 1994;
• Kós Károly portré, (bronz dombormű) Kós Károly Szakképző Iskola, Érd 1995,
• Bolyai János (bronz dombormű) Bolyai János Általános Iskola, Érd 1995;
• Csuka Zoltán szobor, Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd 1998;
• Díszkút, Nap (bronz) Thermál Hotel Liget, Érd 1999;
• Útjelző, (bronz dombormű) Érd 2001;
• Életfa, (milenniumi emlékmű, bronz) Érd 2001;
• Táncosnő, (torzó, bronz) Hotel Kálvária Győr 2002,
• Női torzó drapériával, ( bronz, márvány) Közgazdasági Egyetem, Budapest 2002,

Művek közgyűjteményekben:

• Mag (fa) Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1985;
• Átváltozások I-IV. éremsorozat, Városi Képtár Nyíregyháza 2000;
• Mélység, (bronz) Városi Képtár Nyíregyháza 2000;
• Ikrek, Városi Képtár Nyíregyháza 2005.

Díjak, kitüntetések:

• Kiváló Pedagógus, 1980;
• Országos Faplasztikai Biennálé fődíja, 1981;
• Szocialista Kultúráért, 1987;
• Érd Város életmű díja, 1996,
• Nemzetközi Érem-és Kisplasztikai Alkotótelep díja, 2000, 2005,

Forrás:  www.artportal.hu;  Ki, kicsoda Érden? – Csuka Zoltán Városi Könyvtár;

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat