Érd info

Kereskényi Gyula

(Léva, 1835. április 9. – Érd, 1911. augusztus 7.)

tanár, esperes, hírlapíró, helytörténetíró

   Léván született, ősi, előkelő nemesi családba. A Kereskényi család egyike Nyitra vármegye legősibb nemes családjainak, amelynek tagjai a XIII. század óta előkelő szerepet vittek. Apja, Kereskényi Gábor földbirtokos, huszártiszt (1799-1841), anyja bessei és szemerei Jagrik Anna (1801-1870)

   A gimnázium első hat osztályát Léván és Nyitrán végezte. 1850-ben lépett be a bencés rendbe, két évig bölcseletet, egy évig teológiát tanult. 1854-ben elhagyta a bencés rendet és a premontrei rend tagjai közé lépett Csornán, ahol 1856-ig teológiát hallgatott. 1857-ben került Keszthelyre a premontrei gimnáziumba, egy éven át a latin és görög nyelv tanára lett. 1858-ban elhagyta a rendet és Bécsben folytatta latin és görög nyelvi tanulmányait. 1859-ben tért vissza a papi pályára anyja kérésére. A székesfehérvári egyházmegyében vizsgázott, 1860 március 9.-én szentelték pappá. Ebben az évben Bodajkon, 1861-ben Bogdányban, 1863-ban Törökbálinton, 1866-ban Érden volt káplán. 1867-ben Tárnokon adminisztrátorként, egy évvel később ismét Érden plébánosként működött 1906-ig, nyugalomban vonulásáig. 1874-ben kiadott régészeti munkája alapján, Rómer Flóris biztatására 1875-ben felásatta az érd-battai határban lévő kunhalmokat és a római maradványokat. Leleteivel miniszteri elismerő oklevélben részesült. 1885-ben a püspök kerületi esperessé nevezte ki. Cikkei jelentek meg a Religió, a M. Állam, a Szabadság, a Nemzeti Politika c. lapokban, utóbbinak rendes munkatársa is volt. Szerkesztette a Katholikus Család című vallási, társadalmi, közművelődési s gazdasági hetilapot 1882. július közepétől 1883. május 26-ig. 1882-1883. között a Katholikus Társadalom társ felelős szerkesztője, 1883-ban  az Új Katholikus Társadalom társszerkesztője. Alkalmi költeményeket írt 1868-ban Jekelfalussy Vincze püspök beiktatása alkalmával Örömhangok címmel, 1877-ben pedig szonetteket a Székesfehérvári egyházmegye százados ünnepélyére.

Művei:

·        Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek tört. vázlata. Székesfehérvár, (1874)

·        Ave Mária, boldogságos szeplőtelen szűz Mária tiszteletére. Budapest, (1883)

·        A vesztaszüz. Vallásos regény a kereszténység első századából. Német eredetiből átdolgozta (1884)

·        Az érdi plébánia története.  (1886)

·        Szent Istvánnapi egyházi beszéd. Székesfehérvár, (1886)

·        Legújabb lelki Manna. Ima- és énekeskönyv a római katolikus hivők számára. Budapest, (1889.)

·        Egyházi beszédek, melyeket szerkesztett és különféle alkalommal elmondott. (1892)

·        Egyházi beszédek. (1894)

·        XIII. Leó p. s a pápaság világi hatalma. Budapest, (1898)

·        Az 1900. évi szent jubileum kézikönyve lelkészek s a mívelt római katolikusok számára. Érd, (1900)

·        Isten anyja tiszteletének vallási befolyása az egyházra egyén, család, társadalom, tudomány és művészet 2. bővített kiadás Budapest, (1902)

1911. augusztus 7-én halt meg érdi otthonában, a templomtérre néző egykori plébánia iskolában. Érden temették el. Jelenleg az érdi plébánia falán áll az az emléktábla, amelyet tiszteletére avattak.

Forrás:  wikipédia; Keszthelyi Életrajzi Lexikon; Magyar Katolikus Lexikon, Érdi Krónika

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat