Érd info

Minden információt ÉRDről az ÉRDi polgároknak és az ÉRDeklődőknek.

Batthyány Fülöp

(Bécs, 1781. november 13. – Bécs, 1870. július 22.)

Herceg, Vas vármegye örökös főispánja, ezredes, császári-királyi kamarás, valóságos titkos tanácsos. Érd XIX. századi újratelepítője.

 

Fülöp herceg, Lajos nádor dédunokája, II. Lajos herceg (1753-1806) és gróf Pergen Erzsébet (1755-1815) idősebb gyermekeként 1781. november 13-án született. Egy testvére volt, Iván gróf (1784-1865). Apja „beteges állapotu levén” 1806-ban meghalt, ettől kezdve ő lett a herceg. Gyerekkoráról semmit nem tudunk azon kívül, hogy őt és Ivánt egy Fuxhoffer József nevű jezsuita nevelte, aki szolgálataiért még Lajos herceg segítségével 1806-ban felsőörsi prépost lett.

Vas vármegye örökös főispánja, ezredes, kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót-rend középkeresztjének és a Szent István Rend nagykeresztjének birtokosa, az Aranygyapjas Rend lovagja volt.

Fülöp herceg mindvégig bőkezû volt a tudományokhoz, és emellett hazafiként kiállt a magyar nyelv használata mellett. Elrendelte, hogy uradalmaiban a gazdasági iratokat magyarul készítsék. Ezt segítendő kiadott 1831-ben egy német-magyar nyelvű „Gazdasági szótárt”. A Magyar Tudományos Akadémia felállítására ötvenezer forintot ajánlott fel, Széchenyi sokáig őt akarta az intézmény igazgatójának. Támogatta a Nemzeti Múzeumot is, az 1812-es körmendi kincset, valamint az 1829-ben Szombathelyen talált római kori kincseket is a múzeumnak ajándékozta. Folyóiratokat, művészeket segített, ipart pártolt, nagyobb öszszeget ajánlott fel a Ludovika Akadémia és a Pesti Játékszín, a Nemzeti Színház létrehozására is. Sokat elárulnak világképérõl a bólyi uradalommal kapcsolatos utasításai, valamint az általa folyósított nyugdíjak és segélyek.

Hosszú agglegényi életéből csak rövid ideig 1828 – 1848 között birtokolta Érd és környékét. Fülöp herceg az 1830-as évek elején a közélettõl szinte teljesen visszavonult. Mindvégig Bécsben élt, onnan rövidebb időközökre Németújvárra, Körmendre vagy Pestre látogatott. Még idős korában is hosszabb nyugat-európai utakat tett, ám birtokaival kapcsolatban még ekkor is személyesen rendelkezett.

Az 1838. évi nagy dunai árvízben elpusztult Érd helyén új települést parcellázott a folyótól kissé távolabb. Ez volt az Újfalu vagy Fülöpváros. Berki puszta határában létesítette a róla elnevezett Fülöpmajort, amelyet később Érd Tusculánum nevű kerülete olvasztott magába. Ő építtette a Benta majort is. Érd címerében a háromágú korona egyik ágával rá emlékezünk.

1870. július 22-én halt meg. Felesége, gyermekei nem voltak, öccsét pedig - akinek csak leányai voltak -  túlélte. Így a hercegséget és a hitbizományokat másod-unokatestvére, Kázmér gróf testvére, Gusztáv (1803-1883), az ún. alsó-kerületi uradalmakat Iván gróf két életben lévő lánya, Erzsébet és Julianna örökölte. A bólyi uradalom Juliannának jutott, de ő az 1871. június 11-ei osztályos egyezség után hamarosan, november 19-én meghalt. Ezután a Batthyány-javak fiára, herceg Montenuovo Alfrédra szálltak. Innét ered a bólyi uradalom későbbi közkeletű elnevezése is: Batthyány-Montenuovo uradalom. Fülöp herceg szűk családja tehát csak néhány emberből állt: Iván grófon és annak első feleségétől, gróf Esterházy Máriától született három lányán: Erzsébet, Leopoldina és Júlia grófnőkön kívül csak az ő férjeik tartoztak bele.

 

Forrás: Domaniczky Endre: Az elfelejtett magyar mecénás, herceg Batthyány Fülöp (1781-1870); Érdi Krónika

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 566
Tegnapi: 434
Heti: 1 000
Havi: 6 198
Össz.: 1 686 984

Látogatottság növelés
Oldal: Batthyány Fülöp
Érd info - © 2008 - 2018 - erd.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: kis?llatkeresked?s email - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »