Érd info

Bella István

(Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.)

költő

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, édesapja ebben a faluban volt tanító.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt, ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült  Költőnk jelentős versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragikus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya haláláig elkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléje rendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost, a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún.

Még csak 14 éves, amikor Hazafelé című verse megjelenik a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban tölti. Ebben az időben a család nehéz körülmények között él, az anya betanított munkás, s az ő fizetése meg a nagymama özvegyi nyugdíja a szerény megélhetés alapja. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe kerül az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvassa az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül érdeklődése. Elérkezik 1956, s a forradalom történései megragadják. Verset is ír, de – szerencséjére – nem közlik. Részt vesz több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát visz, és gyűjt a Pesten küzdőknek.

Először nem veszik föl az egyetemre, így 1958–1959-ben Budapesten segédmunkásként, 1961–1962-ben Bokodon az erőmű kultúrosaként dolgozott, később azonban megkezdheti tanulmányait az ELTE magyar–könyvtár szakán. Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, a 60-as évek közepén része van a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit közli az Új Írás és a Napjaink, s csakhamar kialakul az a szellemi közeg, amely a „Hetek” néven lesz ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.

Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelenik meg. Ebben már fölfedezhetők az imént hangsúlyozott minőségek, persze még a falusi gyerekkor alaprétegei, az árvaság és a nehéz sors dominálnak elsősorban..

1968–1969-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett nyelvtudását lengyel művek fordításában hasznosította. Legjelentősebb fordítása Adam Mickiewicz lengyel költő óriás-eposza, az Ősök, melyet 2000-ben Bella István "archaizálva" újrafordított. A monumentális, 57 férfi és 17 női szereplőből, felnőtt és gyerekkarból álló, a világirodalom leghosszabb, többszáz soros monológját tartalmazó verses drámájáról a szerző azt írta, hogy csak arénában lehet előadni, ritkán is játsszák. 2000. április 11-én a Thália Szinházban Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatta a Beregszász-i Illyés Gyula Színház társulata.
Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAGnál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként. Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000-ig pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

2006. április 20-ára virradó éjjel elhunyt.

Az egykor Érden élő Bella István  Kossuth-díjas költőről 2008-ban díjat neveztek el, melynek alapítói: a Magyar Írószövetség és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata s azt minden évben a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett ünnepélyen adják át.

Díjai:

·        KISZ –díj (1969)

·        József Attila-díj (1970, 1986)

·        Déry Tibor-díj (1988)

·        Az Év Könyve díj (1988)

·        Jósika Miklós-díj (1990)

·        Magyar Művészetéért Díj (1992)

·        A Magyar Honvédség és a Magyar Írók Szövetsége Nívódíja (1993, 1995, 1996)

·        A Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (1994)

·        Horizont-díj (1996)

·        Arany János-díj (2000)

·        Kossuth-díj (2001)

Önálló kötetei:

• Szaggatott világ. Versek. Bp. 1966. Magvető.
• Az ifjúság múzeuma. Versek. Bp. 1969. Magvető, 108 p.
• Hetedik kavics. Versek. Bp. 1975. Magvető.
• Igék és igák. Versek. Bp. 1977. Magvető.
• A zöld pizsamabéka. Versek. Bp. 1979. Móra.
• Emberi délkörön. Versek. Bp. 1982. Magvető.
• Az ég falára. Válogatott versek. Bp. 1984. Magvető.
• Áni Máni naptára. Versek. Bp. 1985. Móra, 53 p.
• Az arcom visszakérem. Versek. Bp. 1987. Magvető.
• Szebeni András–B. I.: KépSzavak. Bp. 1988. Iris.
• Sárkeresztúri ének. Versek. Békéscsaba. 1989. Békéscsabai Megyei Könyvtár.
• Arccal a földnek. Versek. Bp. 1991. Magvető.
• Testamentom. Versek. Bp. 1992. Zrínyi, 34 p.
• A csodaszarvas. Vers. 1996. Komáromi Mária, P.
• Szeretkezéseink. Versek. Bp. 1999. (cop. 1997.) Beza BT.
• Ábel a sivatagban. Versek. Bp. 1998. Beza BT.
• Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek. Bp. 1999. Beza BT.
• Margit-passió. Vers. Székesfehérvár. 2000. Árgus.
• Áni Máni, a zoknihalász. Versek. Bp. 2001. Beza BT., 27 p. 
• Mintha tükrök között beszélnék. Versek. Miskolc. 2008. Felsőmagyarország, 113 p.
• Áni Máni rádiózik. Bp. 2008.Timp, 43 p.
• Aki ivott az ég vizéből. Interjúk, versek, fotók. Bp. 2009. Magyar Napló, 72 p.

Műfordításai:

• Galczynski, Konstanty Ildefons: Búcsú az utcalámpáktól. Műfordítás. Bp. 1995. Beza BT.
• Hú-péri-hú Öreg. Teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek. Műfordítás. Bp. 1996. Littera Nova.
• Mickiewicz, Adam: Ősök. Műfordítás. Bp. 2000. Beza BT

Bella István digitalizált művei

Forrás:  pim.hu; wikipédia;   

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat